Milyen befektetéssel is jár valójában egy hőszivattyú?

Milyen befektetéssel is jár valójában egy hőszivattyú?

A takarékosság, illetve a zöld gondolkodás nagyon is modern és dicséretes, és ha Te is ilyen módon képzeled el a jövődet, az több, mint nagyszerű.

Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a megújuló energiát hasznosító berendezések mennyivel gazdaságosabban üzemeltethetőek, illetve mennyit lehet velük megspórolni, azonban van a dolognak egy olyan része is, ami sokakat elriaszthat: a befektetés.

Mert bizony, ha ilyen irányba szeretnéd fejleszteni az otthonodat, ahhoz pénzre lesz szükséged, nem is kevésre.

Egy hőszivattyú rendszer, legyen bármilyen típusú is, költségekkel jár mind a gépesítés, mind a telepítés részéről, és ezzel Neked is mindenképpen számolnod kell.

De hogy megelőlegezzük a végkövetkeztetést: mindezek ellenére is abszolút megéri befektetni, hiszen az idő előrehaladtával a saját rezsiköltséged csökkenésén fogod tapasztalni, mennyivel több maradt a tárcádban!

Ne kerülgessük a forró kását.

Mindenek előtt térjünk rá arra a részre, ami nagy valószínűséggel Téged is a leginkább érdekel: milyen költségekre számíts hőszivattyú esetén?

Mondják, hogy minden csak viszonyítás kérdése, de ebben az esetben olyan várható összegről van szó, ami mellett senki sem megy el szó nélkül.

Mert bizony egy hőszivattyú rendszer már önmagában is nagyjából 1,5 és 2 millió forint között mozog, és ehhez jönnek még a telepítési és beüzemelési költségek.

Vagyis nem csak párszázezer forinttal kell számolnod, hanem ennél jóval magasabb összeggel.

Ezt összegyűjtheted akár önerőből is, ha vagy olyan helyzetben, de érdemes a különböző otthonfejlesztési pályázatokat is szemmel tartani, hiszen azok hatalmas segítséget jelenthetnek.

Melyik típusú hőszivattyúkhoz milyen költségek társulnak?

Melyik típusú hőszivattyúkhoz milyen költségek társulnak?

Arról már szó volt, hogy az alap berendezések sem mondhatók kimondottan olcsónak, ám típusonként változik, hogy melyikhez mennyi plusz pénzzel kell számolni.

  • Kútvizes hőszivattyú: egy ilyen rendszerhez kettő darab kutat kell fúrni, minimum 15 méter távolságra egymástól; az egyikből felszivattyúzzuk a talajvizet, a másikba visszaküldjük azt.
    Már az engedélyeztetése is költséges lehet, és a talajvíz mennyiségének és minőségének ingadozása miatt a gép is időnkénti karbantartásra szorulhat.
  • Talajszondás hőszivattyú: talajszondás rendszer esetén csak egy fúrást kell végezni, azt viszont nagyon mélyre, akár 200 méterre is, ez pedig igen költséges.
    Emellett az engedélyeztetés és a furatba helyezett csővezetékek telepítése sem olcsó.
  • Talajkollektoros hőszivattyú: az ilyen rendszerek esetében nem a mélység, hanem a terület az, ami akadály; elég nagy területet kell kiásni gépekkel, pár méteres mélységben.
    Itt a földmunka jelenti a komoly plusz költséget, emellett az érintett területnek elég nagynak kell lennie, és utána nem építhetünk fölé semmit, illetve nem ültethetjük be fákkal.
  • Levegő-víz hőszivattyú: ez a rendszer jár a legkevesebb járulékos plusz költséggel, hiszen nem igényel földmunkát, csak egy beton alapot a házon kívül.
    Még azzal együtt is ez a leggazdaságosabb megoldás, hogy a kinti hideg befolyásolhatja a hatásfokát.

Ha megfontoltad a dolgot, kérj tőlünk árajánlatot!

Mindezek ellenére továbbra is érvényes, hogy a hőszivattyú rendszer az egyik leghasznosabb és legenergiatakarékosabb fűtési mód!

A befektetéssel a jövőt alapozod meg, hiszen egy jól megtervezett és kivitelezett hőszivattyú jelentős rezsiköltségtől szabadíthat meg!

Mi mindegyik típusban otthon vagyunk, így bármelyik is legyen Számodra szimpatikus, szívesen állunk rendelkezésedre.

Kérj hát árajánlatot, és egy okos befektetéssel modernizáld otthonodat!